(Törökudvar, (ma: Turcisce-Dvorisce, Horvátország) 1907. július 29.- Budapest, 1970. november 18.)
szobrász, éremművész

1921 és 1926 között az Iparművészeti Iskolán tanult ötvösséget.
1927 és 1933 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, mesterei: Csajka István, Kisfaludi Strobl Zsigmond; 1931 és 1932-ben Kisfaludi tanársegédje a főiskolán.
1932-től 1933-ig állami ösztöndíjjal a római Accademia delle Belle Artin tanult. Itáliai tartózkodása meghatározta későbbi pályáját. Hazatérve jelentős sikereket ért el mint kiállító művész.
1926-ban Ferenczy István-díjjal tüntették ki. Ugyanebben az évben Fővárosi-díjban, és Rothermere-díjban is részesült.
A harmincas években több érempályázaton nyert I. ill. II. díjat.
1933-ban elnyeri Budapest Főváros Díját, Rakodómunkás című szobráért.
1936-ban a Tengerészeti Pályázatra beküldött művét I. díjjal jutalmazták.
1942-ben Gallé Tiborral közösen művészeti szabadiskolát nyitott Budapesten.
A II. világháborús vezérkari őrnagy, Boldogfai Farkas Endre unokatestvére volt.
A hatvanas években egy ideig a Százados úti művésztelepen dolgozott. Fejlődésére nagy hatást gyakorolt Pásztor János és Pátzay Pál művészete. Római tanulmányútja idején ezeket a hatásokat a novecento színezte.
Jelentős portrészobrász volt. Portrészobrain pontos jellemábrázolásra törekedett. Korábbi portréit az összefogóbb mintázási mód jellemzi, míg későbbi munkáin részletezőbb a felfogása.
Jelentősek munkásszobrai, amelyek Meunier hatásáról tanúskodnak. Ezeken az alkotásain jól érzékelteti a figurák mozdulatainak plasztikai ritmusát. Munkásfiguráira a monumentalitás jellemző. Művészbarátairól terrakotta plaketteket mintázott.
Éremművészi munkássága is igen jelentős (Pfeifer Ignác Emlékérem, Verdi, Felvidék visszacsatolása, Wagner). Portréi mellett jelentősek köztéri szobrai, épületplasztikái, síremlékei és kútjai. Ő tervezte a 2 és az 5 forintos régi pénzérmét.
Egyéni kiállításokon (Zalaegerszeg, Ernst Múzeum) és válogatott csoportos kiállításokon (Nemzeti Szalon, a Velencei Biennálé, a Műcsarnok, Százados úti művésztelep) is szerepelt.
Számos műve szerepel a Magyar Nemzeti Galériában.
Művek közgyűjteményekben: Tüköry Lajos szobra (bronz, 1937, Palermo) Kabay János síremléke (bronz, 1937, Farkasréti temető) Mária-kút (kő, bronz, 1938, Budapest, Pasaréti tér) Ifjú akt (bronz, 1939, Zürich) Apor Vilmos győri püspök síremléke (vörösmárvány, 1948, Győr, Székesegyház) Anya gyermekével (kő, 1954, Margitsziget, Palatinus strand) Őzek (bronz, 1953, Dorog) Bikavezető (kő relief, 1955, eredetileg: Keszthelyen, a Vágóhíd bejáratánál) Vizafogó (bronz kútfigura, 1955, Zalaegerszeg) Őzes díszkút (bronz, 1956, Budapest, XX. ker., Teremszeg u.-i park) Dog (bronz, 1957, Budapest, XIX. ker., Lenin tér 13. számú ház kertje) Pingvinek (bronz, 1958, Budapest, X. ker., Szárnyas u. 2-4.) Rózsa Ferenc szobra (bronz, 1961, Budapest, Zrínyi Ak.) Majmos díszkút (kő, 1961, Budapest, III. ker., Gyenes u.-i óvoda kertje) Boci (alumínium, 1964, Budapest, XI. ker., Irinyi J. u. 32/c.) Erkel Ferenc mellszobra (kő, 1955, eredetileg a Városligetben állt, majd 1966-ban áthelyezték a Margitszigetre) Faun (bronz, 1967, Dunavecse) Kelemen László-emléktábla (kő és bronz, Budapest, Várszínház) Derkovits-emléktábla (kő és bronz, Budakeszi, Szanatórium) Terpszikhoré (kő, 1960, Debrecen, Csokonai Színház) Liszt Ferenc büsztje (bronz, 1969, Zalaegerszeg).